Ismertető a Csődeljárásról

Ügyvezetőknek - Információk
Nyomtatás

(2012. március 1. után indult ügyekben)

A csődeljárás fogalma:

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A csődeljárás megindítása:

A csődeljárási kérelmet benyújthatja az adós, illetve az a hitelező, aki követelését felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja érvényesíteni. 

Az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.

Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,

• amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és • a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy • a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

A csődeljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 01-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

• az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

• az adós gazdálkodó szervezet alapítói jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,

• három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,

• az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

• ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,

• az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,

• a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,

• az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,

• az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

• az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

Az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy

• ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,

• van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, •  volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el. •  hitelező által benyújtott kérelem esetén a követelést elismeri-e.

Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről.

Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst.

A csődeljárás kezdő időpontja:

A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

Fizetési haladék:

A csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart.

Fizetési haladék meghosszabbítása:

A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől, a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.

Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.

A hitelezők fentebb írtak szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi.

Hitelező fogalma:

Hitelező a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; valamint az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette.

Hitelezői igények:

A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át – de legalább 5.000.- forintot és legfeljebb 100.000.- forintot – nyilvántartásba vételi díjként – befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel.

Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá a honlapján is felhívja követeléseiknek jogszabályban rögzített határidőkön belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor.

Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről a vagyonfelügyelő haladéktalanul értesíti, és legalább 5 munkanapos határidőt biztosít számukra arra, hogy észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő 3 munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására – amennyiben a jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a Cstv.-ben meghatározott jogköröket. Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet.

Egyezségi tárgyalás:

Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelő bevonásával – köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A tárgyaláson a hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyalásról adós jegyzőkönyvet készít, melyet a megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesít.

Az egyezség tartalma:

Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.

Az egyezségkötés feltételei:

Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a határidőben bejelentkezett és nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta. A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezséget írásba kell foglalni, és azt a feleknek, törvényes képviselőiknek vagy meghatalmazottaiknak alá kell írniuk, majd a vagyonfelügyelő – továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is – ellenjegyzi.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy ilyen típusú cookie-kat helyezhetünk el eszközén. Ha többet szeretne megtudni az általunk használt cookie-król és azok törléséről, olvassa el az adatvédelmi irányelveinket.

Elfogadom a cookie-kat ezen az oldalon.
EU Cookie Directive plugin by www.channeldigital.co.uk