Patik, Varga és Társaik Zrt.

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap
 

Egyezség a felszámolási eljárásban

E-mail Nyomtatás PDF

1. Általános kérdések

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásban hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejeződését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

 Az egyezség megkötésében nem minden hitelező vehet részt.

• A felszámolási eljárásban felszámolási költségnek minősülő követeléssel rendelkező (például munkabér), továbbá

• a járadékjellegű követelések jogosultjai figyelmen kívül maradnak.

Ennek a rendelkezésnek az indoka az, hogy ezen követelések jogosultjait mindenképpen ki kell elégíteni, az egyezkedés ezen követelésekre nem terjed ki.

• A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötési folyamatban szintén nem vesz részt.

2. Az adós eljárása az egyezség előkészítésében    Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a Csődtv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír.    Eszerint pl. betéti társaság esetében a tagok gyűlésének egyhangú határozata, míg korlátolt felelősségű társaság esetében pedig a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata alapján szűnhet meg a társaság. Ilyen határozat szükséges tehát ahhoz, hogy az egyezség feltételeire vonatkozó határozatot meghozhassa a társaság.    Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni.    Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

3. A bíróság eljárása az egyezségi kérelem alapján A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Az egyezség előfeltétele, hogy a bíróság a felszámoló javaslatát figyelembe véve, végzésben meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. Ennél figyelmen kívül kell hagyni a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt követeléseket.

4. Az egyezség tartalma  Az egyezségi tárgyalás során a gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, továbbá a mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében, vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növelését eredményező intézkedésekre. A hitelezőknek joguk van arra is, hogy az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelöljenek ki.

5. Az egyezség megkötésének feltételei

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja, továbbá – követelésük kiegyenlítéséig – a 49/D. § (1)–(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi.

A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük 57. § (1) bekezdése szerinti besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel.

A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni.

Az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.

6. A vitatott hitelezői igények kielégítése

Az egyezség megkötése során előfordulhat, hogy vannak olyan hitelezők, akik vitatott követeléssel rendelkeznek. Az ő javukra járó összeget elkülönítve kell kezelni, ezek a hitelezők az egyezség megkötésében nem vesznek részt, követelésüket az egyezség létrejöttében figyelembe vehető követelések szerinti számításnál nem kell figyelembe venni, de a követelés fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rájuk is kihat.

A jogvita jogerős befejezését követően az elkülönítve tartott vagyonhányadot ki kell adni, a vagyonhányad kezelésével kapcsolatos költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról elszámolást kell a hitelezőnek átadni. Ha viszont az derül ki, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában teljes kielégítésük erejéig.

7. Az egyezségi eljárás befejezése

Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye.

 Az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a bíróság a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról és a költségek viseléséről. Ez a végzés a Cégközlöny részére közzététel céljából megküldésre kerül.   A felszámoló az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy ilyen típusú cookie-kat helyezhetünk el eszközén. Ha többet szeretne megtudni az általunk használt cookie-król és azok törléséről, olvassa el az adatvédelmi irányelveinket.

Elfogadom a cookie-kat ezen az oldalon.
EU Cookie Directive plugin by www.channeldigital.co.uk